29 év után távozik a Győri Balett éléről Kiss János igazgató és átadja a társulat irányítását az eddigi művészeti vezetőnek, Velekei László, Seregi László- és Harangozó Gyula-díjas táncművész-koreográfusnak.

 

Dr. Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere szerda délután írta alá az új igazgató kinevezését, és adta át megbízását Velekei Lászlónak. Kiss János, aki alapítóként 41 éve tagja a társulatnak továbbra is részt vesz tanácsadóként a szervezet munkájában, az évente megrendezett Magyar Táncfesztivál igazgatója lesz, és a táncszakma számos szakmai és tanácsadó testületében képviseli majd az ágazatot.

Velekei László a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett, pályafutását alapító tagként 1996-ban a Magyar Fesztivál Balettben kezdte, az elmúlt 23 évben a Győri Balettnél a szakma valamennyi lépcsőfokát bejárta. Kiss János 2015 –ben nevezte ki a társulat művészeti vezetőjének, és nem titkoltan utódjaként tekintett rá. Egyedüli aspiránsként pályázatát egyebek mellett a tradíció és az innováció, a folytonosság és a megújulás köré építette. A szakmai nyitás jegyében a későbbiekben Lukács András Bécsben élő és alkotó táncművész-koreográfusra számít művészeti vezetőként. Változásokat tervez a szervezeti felépítésben, a döntéshozatali mechanizmusokban, a marketingben és a szervezésben is. Rengeteg energiát kíván fektetni a fiatalok megszólításába, és egy lendületesebb, fiatalosabb művészeti stílus kialakításába.

 

A Győri Balett több hetes karantén után május 18-án, hétfőn kezdte el a felzárkóztató balett gyakorlatokat, edzéseket az egészségmegóvás szabályait betartva. Rövidesen megkezdik következő gyerekdarabjuk, a Kippkopp próbáit, majd Lukács András vadonatúj darabot készít a társulat számára Elválás címmel, amely a szeptember 19-i Körforgás elnevezésű est része lesz.

 

Lukács András pályáját a Magyar Nemzeti Balettben kezdte, három évad után a William Forsythe vezette Frankfurt Ballettnél folytatta, majd a lyoni Operához (Le ballet de l’Opéra de Lyon) szerződött. Ifj. Harangozó Gyula igazgató hívására visszaszerződött a Nemzeti Baletthez, majd  2005-től a bécsi Staastoper és Volksoper balettegyütteseinek tagja, majd szólótáncosa. Alkotóként számos műve aratott sikert Budapesten és Bécsben egyaránt. Legismertebb darabjai a Connection, a Philip Glass zenéjére készült Örvény, a Győri Balett számára készített Bolero és a Wiener Staatsoper színpadára tett Sztravinszkij – est. A Győri Balett jövendő művészeti vezetőjeként a repertoár további bővítését tervezi nemzetközi alkotók műveivel valamint az együttes szoros felzárkóztatását a világ élvonalába.

 

Győri Balett  - A 41 éves nemzeti minősítésű társulat működése az alapításától napjainkig, két szakaszra bontható: az 1979-ben kezdődő 12 év Markó Iván nevéhez kötődik, aki vezetőként és koreográfusként irányította az együttest.

Ezt a korszakot egy új társulat létrehozása, művészeti megerősítése és Győr kulturális vérkeringésébe való bekapcsolása jellemezte.

 

1991-től Kiss János igazgatóként stabilizálta az együttes működési feltételeit, biztosította a szakmai fejlődését, külföldi művészekkel egészítette ki a hazai csapatot, kiszélesítette a repertoárt és a nemzetközi táncélet rendszeres szereplőjévé tette a társulatot.

 

A harmadik szakasz Velekei László eddigi művészeti vezető igazgatóvá való kinevezésével kezdődik.

    

Köszöntjük a Győri Balett teljes társulatát!

Köszönjük Kiss János igazgató úr több évtizedes, kiemelkedő együttesvezetői munkáját!

Gratulálunk Velekei Lászlónak igazgatói kinevezéséhez, és munkájukhoz, terveik megvalósításához sok sikert kívánunk!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az - Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével - felhívást hirdet független előadó-művészek támogatására "Köszönjük, Magyarország!" címmel. Az előadó-művészeti szféra - a veszélyhelyzettel összefüggésben kialakított - támogatási rendszere lehetőséget ad az érintett művészek egzisztenciális helyzetének javítására, valamint arra, hogy a pandémiás időszak elmúltával aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek.

A támogatás lebonyolításában a nemzetstratégia intézmények és szakmai szervezetek vesznek részt.

A Nemzeti Táncszínházat a független táncművészek támogatásának megszervezésével bízták meg.

 

Az aktuális pályázati adatlap és kiírás letölthető a Nemzeti Táncszínház honlapjáról:

http://tancszinhaz.hu/fuggetlen-tancmuveszek-tamogatasa

Nemzetközi köszöntő

Gregory Vuyani Maqoma
táncos, színész, koreográfus és táncpedagógus
Tánc világnapi üzenete

Egy nemrégiben velem készült interjú alkalmat adott arra, hogy mélyen elgondolkozzak a táncról, arról, hogy mit is jelent a számomra. Ahhoz, hogy erre a
kérdésre válaszolhassak, végiggondoltam az eddigi pályámat, és arra jutottam, minden egyetlen cél felé vezetett. Minden egyes nap olyan új kihívást jelent, amivel
meg kell küzdenem, és csakis a tánc segítségével tudok értelmet adni a világnak.

Elképzelhetetlen tragédiákat élünk meg, olyan időszakot, amit legjobban poszthumán korszakként tudnék leírni. Ezért most még sokkal inkább, mint valaha, a tánccal arra
kell emlékeztetnünk a világot, hogy létezik még az emberiesség. A bomlás virtuális tájképén az elszántságnak és az együttérzésnek kell felülkerekednie, mert csak ez
vezethet az egyetemes gyász katarzisához, legyőzve a halállal, az elutasítással és a szegénységgel szembesülők végtelen szomorúságát és kemény valóságát. A
táncunknak minden eddiginél sokkal határozottabban kell tudomására hozni a világ vezetőinek és az emberi körülmények megóvásával és javításával megbízottaknak,
hogy dühös gondolkodók serege vagyunk, és az a célunk, hogy a világot lépésről lépésre megváltoztassuk. A tánc maga a szabadság, és mi is általa vagyunk
szabadok, ezért a tánc segítségével meg kell szabadítanunk a csapdákba esetteket mindenütt a világon. A tánc nem valamilyen politikai dolog, de politikai gesztussá
válik, mert minden elemében emberi kapcsolatokat hordoz, és ezért mindig a körülményekre reagálva, képes az emberi méltóságot újjáépíteni.

Amikor táncolunk, a testünk a térben mozog és egymásba gabalyodik. A mozgásunk ereje összekapcsolja a szíveket, megérinti a lelkeket, és gyógyulást hoz, amire oly
kétségbeesetten szükségünk van. A cél ezért az, hogy a tánc legyőzhetetlen és oszthatatlan hidrafejjé változzon. Most már csak az kell, hogy még többet táncoljunk!

 

Köszöntő a Tánc Világnapján

A tánc műfaja már az ősi népek kulturális folklórjában megjelent, s az óta is töretlenül változik és megújul a klasszikus balettben, a modern kor újabb és újabb
technikáiban, az azokat életre hívó géniuszok, s az őket követő – vagy éppen őket tagadó – fiatalok munkáiban. A változáson kívül egyetlen dolog állandó csak a
táncban: hogy a kontaktuson, a test és test közötti kapcsolaton nyugszik – az élő érintésen, a fizikai, s abból fakadó érzelmi interakción. Most, eddigi életünk talán
legsúlyosabb történelmi krízisének idején, éppen ez a test és test közötti kapcsolat vált lehetetlenné, helyét pedig átvette a social distance, a kötelező fizikai
távolságtartás. A tomboló vírus minden kontaktust a virtuális térbe költöztetett, s ezzel párhuzamosan az egyéni, improvizációs kreativitást mozdította meg, az egyént
tette meg totális főszereplővé.


Hogy máshogy kell most léteznünk, persze nem újdonság: a világ minden korszaka lebontja a régi divatot, új utakat és területeket nyit meg, egyúttal visszahív régi,
klasszikus formákat, és mindezek összességéből felfedez vagy összerak valami újat. Jelen pillanatban azonban drasztikusan új dimenzióba került a tér, az idő; új
dimenzióba került a mozgó emberi forma és az őt körülvevő fizikai, szellemi, társadalmi közeg, vagyis a néző reakciója. Elmosódik a határvonal a fizikai és a
virtuális kapcsolat között. Újfajta nyelv van születőben, újfajta szinkronitás, újfajta együtt létezés a világ egészével. A korábbi kanonizált formák most nem működnek, a
helyükre az egyéni kreativitás, az improvizáció lépett (egyébként nem csak a tánc, a művészet világában, hanem az élet valamennyi területén). A művészet pedig kilép a
próbatermekből, a stúdiókból, a színházakból, átlép a számítógépek képernyőjére és a mobiltelefon kijelzőjére: egyenesen belelép az életbe – talán szervesebb része az
életnek, mint volt korábban bármikor. A művészet él.


De a virtualitás sosem helyettesítheti a realitást. A social distance, az ember és ember közötti tartós távolságtartás olyan jelenség, amit egyetlen civilizáció, egyetlen
eszmerendszer sem vallott a magáénak. Így hosszútávon nem maradhatunk ezen a ponton: virtuálisan közösségben, de fizikailag magunkba zárva. A kapcsolat, a
kontaktus kell. A táncban különösen, ebben a bizalmon alapuló művészeti formában, amely olyan gesztusokon alapszik, mint a testsúly megosztása, a másik felfedezése,
a bizalom egymásba helyezése, az egymásra figyelés, a partner vigyázása, és egymás határainak közös feszegetése. A kontakt, vagyis a kapcsolat minden
táncművészeti műfaj eredője: személyes jelenlét nélkül, az online térben a tánc lényege szerint nem létezik.

Mert a tánc – stílustól, műfajtól, iskolától függetlenül – az együttlétről szól. Az érzelmek átadásáról. Az egymáshoz tartozásról. A magunkért és a másikért való
felelősségvállalásról. Arról szól, amiről a világ. Arról szól, amiről egy egészséges és jó világ.

Ladányi Andrea
Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Liszt Ferenc-, és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus

 

 

 

 

A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE SZAKMAI DÍJAI
A díjak átadására – a koronavírus veszélyhelyzet miatt – ősszel kerül majd sor, egy gálaest keretében.

AZ ÉVAD LEGJOBB VÉGZŐS NÖVENDÉKE

  • klasszikus balett: Szelényi Dóra – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
  • modern-kortárstánc: Bollók Ákos – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
  • néptánc: Ertl Balázs – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
  • színházi táncos: Kis Jana – Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium


AZ ÉVAD LEGJOBB PÁLYAKEZDŐ TÁNCMŰVÉSZE

  • klasszikus balett: Cottonaro Gaetano – balettművész, Grand sujet, Magyar Nemzeti Balett
  • modern-kortárstánc: Varga Máté – táncművész, Pécsi Balett
  • néptánc: Kovács Márk – néptáncművész, Duna Művészegyüttes


AZ ÉVAD LEGJOBB FÉRFI TÁNCMŰVÉSZE

  • klasszikus balett: Majoros Balázs – balettművész, Grand sujet, a Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze (2019)
  • modern-kortárstánc: Koncz Péter – táncművész, magántáncos, Pécsi Balett
  • néptánc: Farkas Máté – néptáncművész, tánckari szólista, Magyar Állami Népi Együttes
  • néptánc: Fekete Bence – néptáncművész, tánckari szólista, Magyar Nemzeti Táncegyüttes
  • színházi táncos: Bolla Dániel – táncművész, Miskolci Balett

 

AZ ÉVAD LEGJOBB NŐI TÁNCMŰVÉSZE

  • klasszikus balett: Marjai Lili – balettművész, magántáncos, Győri Balett
  • modern-kortárstánc: Maday Tímea – táncművész, koreográfus, Gangaray Dance Company
  • néptánc: Rab Edina – néptáncművész, tánckari szólista, női tánckari asszisztens, Magyar Nemzeti Táncegyüttes
  • színházi táncos: Törteli Nadin – táncművész, GG Tánc Eger

 

AZ ÉVAD LEGJOBB ALKOTÓJA

  • Vincze Balázs – táncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-, Imre Zoltán-, és Seregi László-díjas, a Pécsi Balett művészeti vezetője
  • Juhász Zsolt – néptáncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-, ÉS Imre Zoltán-díjas, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője


A TÁNCMŰVÉSZETÉRT-DÍJ

  • Berzsenyi Krisztina – jelmeztervező
  • dr. Mády Ferenc – egyetemi magántanár, Magyar Táncművészeti Egyetem


A TÁNCOKTATÁSÉRT-DÍJ

  • Szőnyi Eleonóra – balettművész, egyetemi tanár, Liszt-díjas, Érdemes Művész, Magyar Táncművészeti Egyetem
  • Hortobágyi Gyöngyvér – néptáncművész, tanszékvezető főiskolai tanár, Magyar Táncművészeti Egyetem


A TÁNCTUDOMÁNYÉRT-DÍJ

  • Lelkes Lajos - a Bartók és a Bihari Táncegyüttes egykori táncosa, kertészmérnök, szakkönyvkiadó

 

ÉLETMŰ-DÍJ

  • Szakály György – balettművész, balettmester, egyetemi tanár, koreográfus, Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Mesterművész
  • Mucsi János – néptáncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész, a Duna Művészeti Társaság elnöke

 

FÜLÖP VIKTOR TÁNCMŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJ – 2020


Az ösztöndíjat az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozta létre 1998-ban. Szakmai lebonyolítója a Nemzeti Táncszínház, pénzügyileg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza.

Balett:

  • Engelbrecht Patrik

Kortárstánc:

  • Rácz Réka
  • Vattai Dzsenifer
  • Szilvási Anna
  • Füzesi Csongor

Néptánc:

  • Barka Dávid
  • Németh Eszter

Koreográfus:

  • Darabos Péter

Tánctudományok:

  • Asztalos Dóra
  • Krajczár Balázs

 

IMRE ZOLTÁN-DÍJ – 2020

Az Imre Zoltán Alapítvány díját kapja: Mészáros Máté – táncművész, táncpedagógus, koreográfus.


Minden kitüntetettnek gratulálunk! További munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánunk!