„Meghalt Novák Ferenc Tata: a koreográfus, rendező, etnográfus 93 éves volt. Mások mellett az ő nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte.
A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtőjeként úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet.
Novák Ferenc Tata 94. életévében, 2024. augusztus 17-én hajnalban békésen elaludt – olvasható a család közleményében, melyet Veszprémi Judit juttatott el szerkesztőségünkhöz.
A kiszolgáltatottság helyett a megnyugvást választotta, bölcsen hagyta, hogy kifogyjon belőle az életerő – olvasható a család közleményében.
Hozzáteszik, „Kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte; idén áprilisban a Táncháztalálkozón még többszáz embernek tartott tánctörténeti előadást”.
Sokat köszönhet neki a magyar kultúra és Magyarország. Mélyen, de nem kritikátlanul szerette hazáját, melynek sorsáért az utóbbi években rengeteget aggódott…
– írják a rendezőről. Úgy vélik, „páratlan életműve, tapasztalata, tudása és kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt továbbélnek”.
Erdélyi gyerekkor
Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus Nagyenyeden született 1931. március 27-én. Erdélyben töltötte gyermekkorát, ezt követően a II. világháború alatt költöztek Budapestre.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, hét évvel később elvégezte a Színművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakát.
Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett.
Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc.
1987-ig irányította a Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett. 1964–75 között a Honvéd Együttesnek is a tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt.
1977–83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1975–89 között a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott.
A tánc, mint anyanyelv
Mások mellett Novák Ferenc Tata nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtőjeként úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet: a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Többek között az ő munkája révén tett szert komoly hírnévre a Honvéd Együttes.
Főbb táncjátékai, koreográfusi munkái: Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiak, Kőműves Kelemen, Csíksomlyói passió, István, a király, Árpádházi Szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hősök körtánca, Kolumbusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok, A magyar tánc évszázadai.
Megrendezett halotti tor
Novák Ferenc humorára jellemző, hogy a saját halotti torát már megrendezte és végig is ette. Így beszélt róla a 90. születésnapján a Válasz Online-nak adott interjújában:
Kő Pali nagyon jó barátom volt, és egyszer megkérdezte, hogy láttam-e Bubik síremlékét. Nem láttam, úgyhogy elmentünk megnézni. Jött egy pasi is, zászlóshajó méretű BMW-vel, temetkezési jogász. Felvitt minket a művészparcellába. A síremlék szép volt, de azt a zsúfoltságot! Mondtam, engem ide ne hozzanak. Ha Bartókéknak jó lejjebb, nekem is jó lesz. Meg ne kelljen annyit gyalogolni. Szóval kerestünk egy sírhelyet, és a BMW-s elintézte, hogy megvehessem. Kétszemélyes, de nyolc urna fél el benne, a szüleimét áthelyeztük oda, szép kopjafát faragott Erdélyi Tibor, eljött az egész baráti kör. Utána volt a tor. Azt mondtam ugyanis: menjetek a fenébe, meghalok, aztán esztek-isztok, én meg abból kimaradok? Hát, nem maradok ki!
Díjai, elismerései: SZOT-díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1972), Érdemes Művész (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért-díj (1988), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség-díj (2000), Kölcsey Millenniumi-díj (2001), Hevesi Sándor-díj (2003), a Táncszövetség életműdíja (2003), Hazám-díj (2003), Prima-díj (2003), Jubileumi Primissima-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend (2011), Nemzet Művésze (2014), Budapest díszpolgára (2021)
1986-tól a Magyar Táncművészek Szövetsége főtitkára, majd 1999-ig társelnöke, 2000-től tiszteletbeli elnöke volt.
Novák Ferenc bátran szólalt meg közéleti kérdésekben is. 1996-tól volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ahonnan 2012 decemberében kilépett.
2023 nyarán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról: a magyar táncművészet doyenje azzal indokolta döntését, hogy nagyszerű társulatokat tettek működésképtelenné.”
(Az Indexen 2024. augusztus 17-én 16:33-kor megjelent írás)
Emlékét, szellemiségét kegyelettel megőrizzük!
Isten veled Tata!